Beogradski spomenik

24. marta će se najverovatnije svečano otkriti spomenik braniteljima otadžbine u glavnom gradu Srbije. Nasred nekada kosmopolitskog grada niče spomenik dželatima i žrtvama (bez razlike) rušiteljima Vukovara, onima, koji su 42 meseca opsedali i ubijali Sarajevo, koljačima iz Srebrenice, kao i nevinim žrtvama bombardovanja 1999. godine. Biče to spomenik Mladiću, Martiću, Babiću, Karadžiću i ostalima, ali i nedužnim radnicima RTS-a - po zamisli nekog Alimpića iz DS.  
Ne slažem se sa ovom idejom. Predlažem drugo rešenje: Monumentalni spomenik Slobodanu Miloševiću zbog svih njegovih izgubljenih ratova. Neki Vitezovićev prigodan tekst na postamentu, tipa "Dogodio se narod", reljefima scena veličanstvenih mitinga krajem osamdesetih, sa po jednom tajno ugradjenom ciglom iz Vukovara, Sarajeva i sa drugih ratišta.
Naravno da sam ciničan, a ne bih smeo biti, jer je ovo uistinu REALNA SLIKA današnje vlasti u Srbiji. Pravu, pro-evropsku Srbiju, koja je denacifikovana (kao Nemačka posle Drugog svetskog rata) ne očekujem od ove, Tadićeve Demokratske Stranke. Istinski preporod I MOJE Srbije ja neću doživeti, pošto sam napunio 60-u.  

Vízszivattyú

A polgár hétvégi házából eltűnt a hidropaknak nevezett, fúrott kutakból vizet szivattyúzó szerkezet. Rendőrség, jegyzőkönyv, és aztán semmi sem történik. A közeli tanyán néhány nappal később árulni kezdenek egy ugyanolyan szerkentyűt. A rendőrség nem reagál, hiszen egyik hidropak olyan mint a másik. Az eladó különben is csupán hatezer dinárt kér érte. Javaslom a meglopottnak, hogy vegye meg (vissza) tőle, de immár hétezerért. Hogy a rendőrség jelenlétében szerelje fel korábbi (eredeti) helyére a szivattyút, és ígérje meg, hogy havonta ez az adásvétel legfeljebb csak kétszer történik meg. Eretnek javaslatom lényege: A hidropakot árusító személy sokgyerekes munkanélküli, szociális eset, tehermentesíthető így a szociális munkaközpont a feladatoktól, a rendőrségnek sem lenne velük munkája, a hétvégi ház tulajdonosa pedig megszabadulhatna (felesleges) pénzétől. Mi több, a rendőrség jelenlétében történhetne a havi két hidropak-átadás, egyszer még maga Ivica Dačić belügyminiszter és Mucalj szabadkai rendőrfőnök is megjelenhetne a szokásos tévés kamera-és mikrofonállványokkal. Meg a polgármester is, hiszen a károsult és az eladó is ugyanolyan nemzetiségű, így választások előtt bizonyíthatnánk, hogy Szabadkán kiválóak a nemzeten belüli viszonyok.   

Hidropak

Čoveku sa vikend plava ukrali hidropak ("električni uredjaj za vodsnabdevanje iz bušenog bunara" - rekli bi naučnije). Policija obaveštena, zapisnik sačinjen i - nikom ništa. Nekoliko dana potom na obližnjem salašu se oglasi prodaja hidropaka. Za svega šest iljada. Policija nije došla, hidropak je kao hidropak, ne razlikuju se previše. Elem, imam jeretički predlog: Pokradeni neka ode i kupi taj hidropak, ali za sedam iljada, sa uračunatom ugradnjom na ranije mesto. U prisustvu policije, uz obećanje, da će se ovo ubuduće desiti samo dva puta mesečno. Rasterećen Centar za socijalni rad (kradljivci su siromašni, nezaposleni, čista socijala, itd.) čuvari reda rasterećeni (zadatak rešen), pokradeni vlasnik rasterećen (eventualnog viška novca). Možda bi prilikom jednog od vraćanja hidropaka mogao da se pojavi i sam Ivica Dačić sa sve Mucaljem i saradnicima i TV ekipama. Da se slikaju, izbori se i inače bliže. Može i gradonačelnik, jer su i kradljivac i pokradeni iste nacionalnosti, pa da se na ovom primeru pokaže da je unutarnacionalna tolerancija u Subotici na izuzetno visokom, čak zavidnom nivou, zahvaljujući ovoj vlasti. 

Gyáva népnek nincs hazája...

Kisebbségi sorban, Szerbiában élő magyar újságíróként négy évtizeden át próbáltam az olvasók és hallgatók érdekében fellépni. Az éppen aktuális hatalom (előbb a miloševići diktatúra, majd a magát demokratikusnak nevező kormány) kényszerített bennünket arra, hogy lapunkat, illetve rádióműsorunkat védelmezzük a cenzúrától, tiltakozzunk a kinevezett főszerkesztők ellen, elvett frekvenciák miatt. Mindhárom esetben sikerrel jártunk, a kilencvenes években éppúgy, mint 2005-ben. Nem volt könnyű, de megkönnyítette harcainkat az olvasók és hallgatók támogatása. Bevontuk őket, mozgósítottuk barátainkat, támogatóinkat, családtagjainkat is, hogy eredményes legyen a tiltakozás. Történt mindez Szabadkán, ahol a lakosságnak ma már fele sem magyar. Kiálltunk a magyar nyelvű hetilapért és rádióműsorért. Szerbek, horvátok, bunyevácok, albánok, ruténok és más nemzetiségűek álltak mellénk. Nem értem, hogy Magyarország fővárosában, ahol néhány elkeseredett ember - akiknek amúgy, nyilván a "nemzeti együttműködés" szellemében felmondtak - tiltakozik a sajtó szabadságának helyreállításáért, nincsenek ezrek, tízezrek, százezrek mellettük. Nem értem a tehetetlenkedőket, a tétlenkedőket, akik nem fogják fel, hogy végeredményben az ő bőrükről van szó. Ma ugyanis - hadd idézzem a francia evangélikus lelkész csodálatos mondandójának lényegét - "... Nem tiltakoztam, amikor a zsidókat hurcolták el, mert nem vagyok zsidó. Akkor sem tiltakoztam, amikor a szakszervezeti tagságot deportálták, nem lévén szakszervezeti tag. A kommunisták elhurcolásakor sem tiltakoztam, mert nem voltam tagja a pártnak. Amikor értem jöttek, nem volt kinél tiltakoznom..."
Példaértékű ez a néhány mondat, ahogy a magyar közmondás is, amely szerint "gyáva népnek nincs hazája".
Gondoljátok meg, szaktársaim, testvéreim, mit tesztek, és mit nem tesztek. Itt nem Nagy Navarró Balázsról, nem kolléganőjéről van szó, még csak nem is pusztán a sajtó szabadságáról (1848., a 12 pont közül az első, ugye?) Nekik már más munkát kell keresniük, és egy millió új munkahely közül majdcsak jut nekik is...Itt a Magyar Köztársaság a tét, mindannyiótok jelene és jövője, gyermekeitek és unokáitok élete. Világos?!      

Jezik, kao takav (2)

Sa zaprepašćenjem slušam direktoricu "Vodovoda" i njenog pomoćnika, kako govore o ulici Zoltana Kudelja. Ona, rodom iz Kraljeva, tehnički visoko obrazovana ne mora znati ništa o Kodalju, kompozitoru, i njegovoj metodi, koja se proučava i u Japanu. ("Srbija do Tokija"). Ali pomoćnik bi morao znati nešto, bar osnovno o Zoltanu Kodalju (Kodály Zoltán). Bar onu Kostolanjijevu rimu (ko je sad taj?!) "Kot kod kot kot kotkodálj, Zoltánka, ne komponálj! "

Megdöbbenve hallgatom a Vízművek kraljevói származású igazgatónőjét, aki - magas műszaki végzettségére való tekintettel megbocsáthatóan - " Zoltan Kudalj" utcát említ egy eseményen. A Japánban (Szerbia Tokióig) is tanított Kodály-módszerről illene, de nem kötelező tudnia semmit. Segédjének viszont legalább Kosztolányit ismernie kellene (ki is az?), pontosabban a kínrímet legalább: Kot, kot kot, kot, kotkodálj, Zoltánka, ne komponálj!  

Jezik, kao takav

Svojevremeno smo (mi, stariji) često slušali: "Država, kao takva", "Grad, kao takav", i slične sintagme. Došlo je,izgleda,vreme, da se bavimo jezikom. "Kao takvim" - rekao bih, pošto vidim, da je Kosovo zaista izgubljeno, a rečeno je bilo: "I Kosovo, i Evropa". Srpski jezik je tu izdašan. Potrebno je samo JEDNO JEDINO slovo, da bi se dobilo pravo značenje slogana od pre četri godine. To je slovo "N". Hoću reći: Ni jedno, Ni drugo.
Kao što je slučaj - uostalom - i sa zapošljavanjem. Reče nam Gospodin Predsednik u jeku izborne kampanje, baš u Subotici, da čuvamo radna mesta. Obećao je 200.000 (dve stotine hiljada) NOVIH radnih mesta. Došli mi do 200.000 (dve stotine hiljada) NOVONEZAPOSLENIH. I - šta sad? Ništa. Obeća nam, da će sledeće dve godine biti teške, ali od 2013-e sledi PRAVI PROCVAT. I tako svake druge, ili treće godine.  Od kampanje do kampanje, od ciklusa do ciklusa - penzije. Izuzetan je psiholog ovaj naš VODJA. (To mu je, inače, i osnovna struka). Valjda je dugo proučavao PSIHOLOGIJU MASE, pa vodi ovaj narod kao svoje podanike. Sa gomilom džabalebaroša i d....lizaca, (od vrha prema dole, i obratno) koji ga oponašaju i podržavaju. U sopstvenom interesu, naravno, a u korist štete svih ostalih.
Tu smo danas, i govorimo O JEZIKU.

(Ne bih opteretio neuke i slučajno odabrane, nasumice imenovane "prevodioce", koji su morali pratiti moje tekstove dok sam radio, pa stoga prilažem i sopstveni prevod.)

A jelek szerint ismét a nyelvről kell szólni. Arról többek között, hogy a szerb nyelvben egyetlen betűvel miként változtatható meg a három évvel ezelőtti választási jelszó értelme, amely szerint "Koszovó is, Európa is". Nos, szerbül csupán egyetlen betű, magyarul pedig egy másik szó kell. Az én anyanyelvemen az "IS" helyett a "SEM" - amint az nemrég kiderült. Na meg a 200 000 új munkahelyről szóló választási ígéret, amely valójában 200. 000 új munkanélkülit jelent. Pedig a kampány idején éppen Szabadkán mondta az Államfő, hogy őrizni kell a munkahelyeket. Ő egyébként kiváló pszichológusnak bizonyult (ez eredeti szakmája), főleg a TÖMEGEK PSZICHOLÓGIÁJÁT ismeri nagyon jól. Most két nehéz esztendőt jósol, amely után következik a FELVIRÁGZÁS. Kampánytól kampányig, ciklustól ciklusig - nyugdíjig.  Alattvalóként kezeli a lakosságot, és ebben segítik a körülötte lévő ingyenélők és fenéktakarítók. Akik nemcsak támogatják, hanem utánozzák is. Saját, jól felfogott érdekükből, természetesen.
És így jutunk el aztán a nyelvi kérdésekig.